Mi a pszichoterápia?

Aktív–Analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete
(AKAPE)

Az Aktív-Analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete (AKAPE) az egyetlen egyesület a világon, amely a Wilhelm Stekel által megalkotott aktív-analízis módszerének átadását és továbbgondolását tűzte ki céljául – ezzel továbbörökítve az egyesület jogelődjének, az 1929-ben megalakult Független Orvosanalitikusok Szövetségének elhivatottságát.
Stekel módosításainak a célja a pszichoanalízis, mint gyógyító eljárás hatékonyságának növelésével a betegek szenvedésének mielőbbi csökkentése volt. Eleinte kisebb, később egyre bátrabb technikai újításaival jól meg tudta ragadni a beteg aktuális konfliktusát. Így kapott egyre nagyobb teret az itt-és-most jelenében való terápiás munka, amelyben az áttételi viszontáttételi jelenségekkel is dolgozott. A múlt feltárását csak a gyógyuláshoz/tünetmentességhez kellő mértékben tartotta szükségesnek, csak a „sikertelenül elfojtott”, tüneteket „kitermelő” tartalmakat, komplexusokat tartotta lényegesnek.
Ennél hatékonyabbnak találta, ha a beteg megérti a tünetének az életében, pontosabban a kapcsolataiban betöltött szerepét, „hasznát”, és ha sikerül a pácienst a passzív, az életét „elszenvedő” állapotából a cselekvő, változásokat indukáló – mai szóval kompetens – személlyé válásban segítenie. Munkamódja ekkorra már elvi síkon is annyira eltért Freud tanaitól, hogy önálló módszerré, aktív-analízissé alakult, amelyben a „pszichoszintézisnek”, a betegek „pszicho-pedagógiájának” a feltárással és értelmezéssel legalább egyenértékű szerep jutott.
Stekel módszere így változatlanul pszichoanalízis maradt, mivel a freudi elméleti alapokra támaszkodva, azokat tovább gondolta és kiterjesztette, ilymódon egy abban az időben újszerű, szintetizáló, integratív szemléleti keretet alkotott. Az „aktív” jelző a felvállaltan segíteni akaró, a pácienst a fejlődésében, élete változtatásaiban támogató, modell szerepben is lévő terapeuta attitűdre utal. E hagyományos orvosi szerephez inkább hasonlító gyakorlatban a terapeuta intuíciójának, rugalmasságának, hitelességének, önazonosságának, transzparenciájának van elsődleges szerepe, szemben a klasszikus analitikus neutralitásával, értelmezéseivel. Korát messze megelőzve Stekel terápiaelméletének és gyakorlatának a lényege a terapeuta-páciens kapcsolódásán alapuló, kapcsolati élményekbe ágyazott tapasztalati tanulás, mint „közös alkotás”. Stekelben ilymódon a mai korszerű pszichoterápiák egyik előfutárát tisztelhetjük, akit 1912-ben ugyan eltávolítottak a pszichoanalitikus mozgalomból, de ezt követően széles körben terjesztetett gyakorlati tanításainak hatása sokakat inspirált új utakra – nevének említése nélkül.
Az aktív-analitikus emberkép dinamikus és fejlődéscentrikus: a terápiás kapcsolat kezdetétől előtérbe helyezi az egészséges, de fejlődésében elakadt énrész felismerését és segítését. Stekel szerint ugyanis velünk születetten hordozzuk az életösztön mellett az etikusság, a kötődési szükséglet és a fejlődni akarás libidinózus késztetéseit, amelyek bipolaritása, állandó és folyamatos dinamikus kölcsönhatása teremti meg a személyiség magvának lényegét.
https://www.aktiv-analizis.hu/

Integratív Pszichoterápiás Egyesület (IPE)

Az integratív pszichoterápia a módosult tudatállapotban használt pszichoterápiás módszerek integrációját képviseli, melynek során a pszichodinamikus személyiségelméleten alapuló katatím imaginatív pszichoterápia (KIP), a személyiség multiplicitását tételező ego-state terápia, a hatékony emberi kommunikációs mintázatokat és pszichoterápiás eljárásokat operacionalizáló NLP szemlélete, módszertana és technikái, valamint a hipnobehaviorális eljárások kerülnek alkalmazásra.
A fent említett terápiás eljárások lehetőséget adnak arra, hogy feltárjuk a beteg panaszai, tünetei mögötti rejtett sérüléseket, így a gyógyulás a tudattalan tartalmak és konfliktusok szintjén is lehetővé válik. A KIP kifejezetten alkalmas a súlyos pszichopatológiák kezelésére, a deficitek feltöltésére, miközben a szimbolikus kifejeződés védelmét nyújtja a páciens számára. A módszer jól strukturált, a pályakezdő szakember számára világos vezérfonalat, és a pszichodinamika, pszichopatológia képi kiábrázolódásának élményét nyújtja. A módszerek a traumatizált és integratív deficitekkel küzdő betegek körében is nagyon hatékonyak, alkalmasak a patogén gyermekkori élmények következményeinek feltárására és feldolgozására, és a kóros transzgenerációs mintázatok átírására. Az ego-state technikával megszólíthatók és együttműködésre bírhatók az adott tünetért vagy a diszkontinuus működésért felelős egymással konfliktusban álló énállapotok. A képzés a fent említett módszereket és technikákat tanítja sok esetbemutatással, gyakorlatorientált módon, szupervízóval támogatva a módszerek tanulását és az integratív szemléleti keretben történő esetkonceptualizálást.
Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT), a Pszichoterápiás Tanács Szövetség (PTSZ) és az Európai Pszichoterápiás Egyesület (EAP) tagja, valamint az EAP és PTSZ által akkreditált Európai Pszichoterápiás Kiképző Intézet (EAPTI). A pszichoterapeuta szakvizsgára felkészítő képzés módszerspecifikus szakaszában az Orvosegyetemek Szakmai Grémiuma és a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara által minősített szakképző helyként vesz részt. Az egyesületről és a jelenleg futó képzésekről a https://integrativ.hu címen tájékozódhatnak.

Magyar Családterápiás Egyesület (MCSE)

Bemutatkozás

Magyar Hipnózis Egyesület (MHE)

A hipnoterápia módosult tudatállapotban alkalmazott szuggesztív technikák terápiás folyamatban történő tudatos, reflektált használata (1) szomatikus vagy viselkedési tünet csökkenése, módosulása vagy elmúlása, szenvedésnyomás megelőzése, (2) a személyiség diszharmonikus működésének rendeződése, avagy (3) kapcsolati vagy életvezetési problematika orvoslása érdekében. A hipnoterápia jól alkalmazható viselkedésterápiában, szupportív és feltáró pszichoterápiában, szimbólumterápiában, szomatikus alapú terápiák során (pl.: fájdalomcsillapítás), farmakoterápia kiegészítéseként, onkológiai területen, továbbá tematikus és önismereti csoportok vezetésében.
A több mint 30 éves múlttal rendelkező Magyar Hipnózis Egyesület (MHE) olyan civil szervezet, amely kiemelt ügyének tekinti a hipnózissal és a spontán kialakuló módosult tudatállapotokkal kapcsolatos érzékenyítést, oktatást és ismeretterjesztést mind a szakmai érdeklődők, mind a nagyközönség számára. Hiszünk abban, hogy a módosult tudatállapotok értő megismerése minden segítő foglalkozású szakember kezébe hasznos tudást és kézzelfogható gyakorlati eszközöket, megoldásokat ad.
Az Egyesület által képviselt és tanított hipnoterápia tudományosan megalapozott pszichoterápiás módszer. Büszkék vagyunk rá, hogy tagjaink között többen kiemelkednek a hipnózis klinikai alkalmazásának kutatásában, így Magyarország általuk a hipnóziskutatás élvonalába tartozik a világon. Munkásságuk része az MHE képzési programjának is – így az Egyesületben a klinikum, az oktatás és a kutatás folyamatos, élő kapcsolatban áll egymással.
Az MHE berkein belül aktív közélet folyik. Tagjaink számára a rendszeres képzési lehetőségek mellett informális programokat szervezünk, ahol igazi tudásmegosztás, tapasztalatcsere zajlik, akár a már tradicionálissá vált közös nyári lecsófőzés alkalmával is. A fentiek mellett fontosnak tartjuk, hogy nyitottak legyünk olyan civil ügyekre, melyek Egyesületünk profiljába vágó témákat érintenek. Könyveket, ismeretterjesztő kiadványokat jelentetünk meg, ingyenes programokat szervezünk szakemberek és a hipnózisra, módosult tudatállapottal dolgozó terápiás technikákra, módszerekre kíváncsi érdeklődőknek egyaránt.
Szívesen látjuk személyesen és/vagy online rendezvényeinken, illetve bővebb információ elérhető weboldalunkon is a következő címen:
https://hipnozis-mhe.hu/

Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE)

A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE) az Alfred Adler által alapított individuálpszichológia, mélylélektani irányzat szemléletének és módszereinek terjesztése, alkalmazása és továbbfejlesztése, valamint képzése céljából létrejött szakmai szervezet. Az individuálpszichológia elméleti rendszerének és gyakorlatának magja egy mélyen humanista és optimista életszemlélet. Az irányzat értékorientált pszichológia, mely az embert együttműködésre, önfejlesztésre, önmegvalósításra képes lénynek írja le, létrehozva ezzel a „szociális ember” koncepcióját.
A MIPE 1927-1950 között, dr. marosi Máday István elnökletével széles körben, tudományos igényességgel működött, de államilag feloszlatták. 1991-ben alakult újjá, dr. Arató Ottó vezetésével a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Nemzetközi IP Szövetség tagegyesületeként, majd 2005-től önálló közhasznú társadalmi szervezetként tevékenykedik. Az egyesület a céljai elérése érdekében, – az Alapszabályban rögzítetteknek megfelelően, – az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális munka, családsegítés, tudományos tevékenység, nevelés és oktatás, valamint az ismeretterjesztés területein tevékenykedik.
Az individuálpszichológiai elmélet a terápiás gyakorlatból keletkező rendszert állít elénk, egy olyan integrált pszichoterápiás modellt, ami alkalmas a lelki megbetegedések kezelésére, a rehabilitációra, a mentálhigiénére és a prevencióra. Az individuálpszichológiában a segítő/gyógyító módszer megválasztása a tanácskérők/szenvedők problémáitól függ. A terápiás iskola fejlődésének következtében kialakuló irányzatokban kidolgozottabbá vált a kezelés feladata, a terapeuta/tanácsadó szerepe, a pszichodinamikai jelenségek értelmezése. A MIPE pszichoterápiás módszerspecifikus képzőhely, így képzési rendszerünk a Pszichoterápiás Tanács Szövetség által jóváhagyott feltételeknek is megfelel. Az egyesület képzéseit azok a szakemberek vezetik, akik a módszerspecifikus végzettséget megszerezve, min. 5 éven keresztül az egyesület szakmai munkájában terápiás és kiképzői tevékenységet végeznek. Az önismereti- és szupervíziós csoportok egyik vezetője mindig kiképző szakpszichoterapeuta.
Az Egyesület tudományos munkájával az évente más-más városban megrendezett vándorgyűlésein, ill. nyomtatott formában az “IP füzetek” és „Az IP útjain…” című kiadványaiban jelentkezik, valamint figyelemmel kíséri a könyvkiadók tevékenységét, lektorálással segítve Adler műveinek megjelentetését vagy kortárs IP könyvek kiadását. Az egyesület szakemberei a Nemzetközi Individuálpszichológiai Egyesület (IAIP) kongresszusain, valamint lokális európai IP képzéseken, rendezvényeken rendszeresen részt vesznek a szakmai kompetenciák fejlesztése érdekében, és a hazai individuálpszichológiai tevékenység ismertetése céljából.
A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület tagegyesülete a Nemzetközi Individuálpszichológiai Szövetségnek (IAIP) és alapító tagja a Pszichoterápiás Tanács Szövetségnek.
www.mipe.hu

Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület (MAKOMP)

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület célja, hogy komplex integratív szemléletben oktassa a különböző módosult tudatállapotban végzett pszichoterápiás módszereket, technikákat két szakirányon (felnőtt és gyermek).
A módosult tudatállapotok alkalmazása lehetővé teszi a tudattalan tartalmak feltérképezését, feltárását, és annak átdolgozását a rendelkezésre álló adott terápiás intervenciók segítségével. Erre a módszerek együttes alkalmazása lehetőséget biztosít. A módszer alkalmazható rövid, főként tünetorientált kezelések során és hosszú, feltáró, a személyiség strukturális zavarait átdolgozó terápiák esetében is.
A komplex integratív szemlélet nem csak a módszerek kombinációját jelenti, hanem a pszichoterápiás szemlélet és alkalmazás komplex megközelítését is, ahol a terapeuta a páciens személyiségét, problémáját, tüneteit, strukturális deficitjét multikauzális szinten közelíti meg és kezeli. A terapeuta elméleti és terápiás aspektusok mentén, és rugalmasan illeszti az alkalmazott terápiás módszereket a páciens igényeihez.
A komplex integratív szemléletben a pszichodinamikusan orientált és rendszerszemléleti elméleti bázis mellett, a transzállapotok elméleti és gyakorlati, valamint terápiás konzekvenciáinak ismerete egyaránt nélkülözhetetlen.
http://www.makomp.hu/

Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület (MMTE)

A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület (MMTE) 1992-ben alakult, hogy a táncterápiát, a testtudati rendszereket és a mozgásimprovizációs módszereket alkalmazó szakembereket összefogja, és így hozzáférhetővé váljanak számukra mind a kialakult, hagyománnyal rendelkező, mind az új utakat kereső, még alakuló külföldi és hazai elméletek és a kapcsolódó módszerek. A különféle táncterápiák már a 40’-es években kialakultak az USA-ban és Nyugat-Európában, de a rendszerváltás után jutottak el hazánkig. Napjainkra az MMTE a nemzetközi táncterápiás világ részévé vált, mint az Európai Tánc- és Mozgásterápiás Egyesület (EADMT) teljesjogú tagja. Ebben az elválasztottságban fejlődött saját úton az egyesületben képviselt pszichoterápiás szinten kidolgozott módszer, a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PMT). Kezdetei a 80-as évekre nyúlnak vissza, nehezen megközelíthető, súlyos pszichiátriai betegségben, és személyiségzavarban szenvedő páciensek kezelésében bizonyult hatékonynak. A módszer szemléletét meghatározzák a pszichoanalitikus tárgykapcsolat elméletek és a csecsemő megfigyelésekre alapozó, interszubjektív irányultságú szelffejlődés elméletek. A PMT-ban a mozgásos alkotás, a kísérletezés folyamata a nemverbális dimenzióban kezdi átírni a kapcsolati elővételezéseket, mintázatokat, s ezzel megnyitja a pótlólagos fejlődés lehetőségét. A verbális feldolgozás is része a folyamatnak. Kidolgozott testtudati munkamódja az elemi testi önreflexióból születő szelf újraszerveződési folyamatának az alapja. A PMT praxis specifikuma, hogy sokat merített az improvizációt is alkalmazó testtudati módszerekből és az improvizációra épülő kortárs táncok test tapasztalatából. A PMT módszere főleg csoportokkal dolgozik, kettős vezetéssel, de egyénileg is alkalmazható. A PMT hatékony szomatizációs zavarok, hangulat- és szorongásos zavarok, személyiségzavarok, étkezési és testkép zavarok, pszichózisok kezelésében. A módszer alkalmazott formái egyéb célcsoportok esetében is jól használhatóak, többek között kisgyermekek vagy serdülők esetében, autizmussal élők vagy különböző testi fogyatékossággal élők számára is. Az egyesület fontos társadalmi feladatokat is ellát: a tagjai által képviselt mozgás- és táncterápiás illetve testtudati módszereknek köszönhetően a személyiségfejlesztésben, betegségmegelőzésben, rehabilitáció területén vagy a társadalmi kisebbségekre való érzékenyítésben is szerepet vállal.

https://mozgasterapia.net

Magyar Pszichoanalitikus Egyesület (MPE)

A pszichoanalízis, mint a 20. század egyik legmeghatározóbb eszmerendszere és gyógyítási módszere Sigmund Freudnak köszönheti létrejöttét. Fogalmai részévé váltak a mindenkori pszichoterápiás és laikus közbeszédnek. A pszichoanalitikus módszer egy intenzív pszichoterápiás irányzat, amely a lelki eredetű kínt tudattalan motívumokhoz köti, azokat tudatosítja és értelmezi. A klasszikus, fekvő helyzetben történő, magas ülésgyakoriságú analízis mellett a felnőttekkel végzett pszichoanalitikus vagy pszichodinamikus pszichoterápia alacsonyabb gyakoriságú és ülő helyzetben zajlik. Az analitikus irányzat alkalmazott módszerei a mentálhigiéné, gyerekterápia vagy csoportterápiák területén is meghatározóak.
A pszichoanalízis történetének kulcsfigurái között az elejétől fogva ott vannak a magyar analitikusok, mint Ferenczi Sándor (aki 1913-ban javasolta a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület létrehozását), és a Budapesti Iskola – sokan a világháború alatt külföldre emigrált – tagjai. A háborút követő ellenséges politikai légkörben Egyesületünk feloszlott, de itthon maradt tagjai búvópatak-szerűen mégis folytatták a pszichoanalitikus munkát. A 1970-es években újraindult az itthoni intézményesülés, aminek végpontjaként 1989-ben az analitikusok önálló egyesületet létesíthettek. Egyesületünk ma is tagja a Nemzetközi Pszichoanalitikus Szövetségnek, ami garantálja a szakmai színvonalat mind a képzés, a tudományos munka, mind pedig a klinikum területén.
A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület tagjai együttesen közel 130 tagot számolnak ma. Az aktív egyesületi életen kívül a tágabb közönséget is elérjük rendszeres programjainkkal. Freud Café címen esteket szervezünk a pszichoanalízis közérthető bemutatására a laikusok, fiatalok számára. A Magyar Pszichológiai Társasággal együttműködve szervezzük a Pszichológiáról Mindenkinek programsorozat előadásait. Minden ősszel megrendezett éves konferenciánk egyre több érdeklődőt vonz be a tágabb szakma berkeiből is. A Lélekelemzés a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület folyóirata, amely a pszichoanalitikus közösségen túl olyan szakmabeliek érdeklődésére is számot tart, akik kíváncsiak arra, hol tart a pszichoanalízis ma. Egyesületünkről, programjainkról, folyóiratunkról bővebb információ a
https://psychoanalysis.hu honlapon érhető el.

Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület
(MRSZE)

Alap-pszichoterápiás módszerünk az autogén tréning (sajátélmény + elmélet + szupervízió: 100 óra), szakpszichoterápiás módszerünk a szimbólumterápia (sajátélmény: 150 óra + 70 óra otthoni gyakorlás; elmélet és szupervízió: 140 óra), klinikai specializációnk a Segítő Belső Család meditáció (sajátélmény + elmélet + szupervízió: 100 óra). A teljes módszerspecifikus képzettséget az AT (100 óra) + szimbólumterápia (360 óra) adja.
Az autogén tréning (AT) a testi, lelki és szellemi egyensúly helyreállítását, a pszichofiziológiai működés rendezését, a testi ellazuláson, valamint – az e közben felmerülő – testi és lelki élmények tudatosításán és feldolgozásán keresztül éri el. A testi ellazulás rendszeresen végzett, egymásra épülő gyakorlatok során, önmagunkra irányuló (testi, lelki, szellemi) passzív, befogadó figyelem segítségével sajátítható el. Az AT az egyik leghatékonyabb módszer a stressz kezelésében. A módszer strukturált jellege és rendszeressége lehetővé teszi tréning jellegű alkalmazását. Önállóan és más terápiás technikákkal kombinálva a szorongásos és depresszív zavarok, szomatikus betegségek, krónikus gyulladás, fájdalomszindrómák, addiktológiai-, evés-, alvás-, szexuális zavarok pszichoterápiás kezelésének fontos módszere. Az AT felsőfoka az imaginációra és meditációra épülő szimbólumterápia, melybenszimbolikus belső képekkel folyik a terápiás munka. A szimbólumterápia az AT-hez hasonlóan gyakorlásra épülő, strukturáltan építkező terápiás forma. Mindkettő egyéni és csoportos terápiás keretben is alkalmazható. Indikációs területei hasonlóak, mint az AT esetében.  Magasan szervezett személyiségzavarnál a metakogníció és az érzelemszabályozás változása érdekében is alkalmazható. Kedvezően befolyásolja az életminőséget és a jóllétet, személyiség- és kreativitásfejlesztő hatása jelentős. Az AT és az imaginációs módszerek hatékonyak a gyermekek és serdülők szorongásos-, depresszív- és evészavarok terápiájában. A Segítő Belső Család (SBCs) meditáció traumafeldolgozás céljából, a kapcsolati és a transzgenerációs traumák rendezésére kifejlesztett terápiás módszer.
Az AT, a szimbólumterápia, az SBCs meditáció (autogén terápiák) alkalmazása a segítők lelki egészségének megóvásában is fontos, csökkentik a pszichoterápiás munka okozta érzelmi megterhelődést, elősegítik a reziliencia potenciál kibontását, a terápiás teherbíró képességet, a mentális jóllétet.
A pszichoterápiás képzés klinikai fázisával párhuzamosan végezhető a szimbólumterápia önálló módszerként is, és a Segítő Belső Család meditáció is. A pszichoterápiás képzésre járókat a vizsgadolgozat megírásában szupervízióval és eset-konceptualizálási csoporttal is segítjük.
Egyesületünk egyéb specializációi: gyermek-, serdülőkor és várandósok relaxációja; Intermodális Mesepszichológia; EEG biofeedback; diákrelax.
Módszereinkről, képzéseinkről a honlapunkon lehet tájékozódni.
www.relaxacio.hu

Pszichoanalitikusan Orientált Pszichoterápiás és Kiképző Egyesület (POPKE)

Bemutatkozás.

Magyar Pszichodráma Egyesület

“Kezdetben volt a létezés, de a létezés nincs létező lény, vagy létező dolog nélkül. Kezdetben volt a szó, a gondolat, de a tett még előbb volt. Kezdetben volt a tett, de a tett nincs cselekvő nélkül, nincs olyan tárgy nélkül, amelyre a tett irányul és olyan “te” nélkül, akivel a cselekvő találkozik. Kezdetben volt a találkozás.” (J. L. Moreno)

A pszichodráma a hatásmechanizmusát a belső lelki tartalmak, élmények és konfliktusok megjelenítése, tehát az intrapszichés extraponálása által fejti ki, amely során akcióelvet és cselekvésfókuszt követ. Felhasználási területe rendkívül széles: eredetileg tüneti- és feltáró jellegű csoportpszichoterápiás módszer, amelyet nemzetközi szinten és Magyarországon is alkalmaznak mind intézményi (kórházi), mind ambuláns keretben személyiségzavarokban, hangulat- és szorongásos zavarokban, illetve számos más patológia terén is. A módszer úgyszintén alkalmazható az önismeret fejlesztésében, szervezetfejlesztésben, közösségformálásban, konfliktuskezelésben, személyes hatékonyság fejlesztése során, de jó kiegészítő módszer oktatásban és képzésben is.
Jacob Levi Moreno a módszer kidolgozása során az aktív, cselekvő, spontán önkifejezés – a dráma keretei közötti – felszabadítására törekedett, miközben elsősorban nem az egyént, hanem az egyén szociális megjelenéseit, szerepeit és az egyénekből összetevődött csoportot helyezte a figyelem és a pszichoterápia középpontjába. Moreno elméleti rendszere három nagy ismeretanyagból áll; (1) a szociometria, (2) a csoportpszichoterápia és a szociodráma, illetve (3) a pszichodráma területeiből, mely utóbbi alapgondolata, hogy az emberi spontaneitás és kreativitás a cselekvésbe ágyazódva érvényesül, s a cselekvésbe ágyazott helyzetet képes az egyén tudatosítani, alakítani. A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít, testi-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel való egyidejű terápiás munkát.
Jacob Levy Moreno kezdeményezésére 1951-ben kezdett el szerveződni, és végül 1973-ban jött létre az International Association for Group Psychotherapy and Group Processes (IAGP), amely mára a világ minden kontinensén jelen van, és a mai napig 21 nemzetközi konferenciát tudhat magáénak. A pszichodrámát Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején, jelenleg pedig a Magyar Pszichodráma Egyesület képviseli, oktatja és fejleszti. Az Egyesületnek öt szekciója van: pszichodráma, gyerekdráma, bibliodráma, monodráma, szociodráma; és 2023. október 31-én 674 tagot és 125 folyamatban lévő csoportot tart számon. Az Egyesület elérhető a https://www.pszichodrama.hu oldalon.

Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület (MaSZk PTE)

A Pszichiátriai Társaság keretében 1987-ben alakult meg a Személyközpontú Pszichoterápiás munkacsoport, majd 2007-től önálló egyesületként, Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület néven folytatta munkáját. Első elnöke dr. Tringer László volt, aki a mai napig aktívan részt vesz az oktatásban. A módszer munkánk révén hivatalosan is elfogadottá vált a hazai pszichoterápiás szakmában. Az irányzat így már a Pszichoterápiás Tanács alapításában (1991) és a pszichoterápiás képzési és szakvizsgarendszer kidolgozásában is részt vállalt.
Az Egyesület fő célja a Carl Rogers által kidolgozott személyközpontú pszichoterápia és pszichológiai tanácsadás tudományos igényű képviselete Magyarországon. A személyközpontú pszichoterápia a lélektanban a pszichoanalízis és a behaviourizmus mellett megjelenő „harmadik erő”, a humanisztikus pszichológia egyik fő pillére, melyet Carl Rogers dolgozott ki a negyvenes évek elején az Egyesült Államokban. Alapvetően nondirektív jellegű, fenomenológiai, az „itt és most”-ra fókuszáló egyéni pszichoterápia, azonban mint csoportpszichoterápia is létezik.
Az Egyesület önálló jogi személy, szakmailag tagja a Magyar Pszichiátriai Társaságnak, a Pszichoterápiás Tanács Szövetségnek, valamint két nemzetközi szervezetnek, a Személyközpontú Pszichoterápiás Világszervezetnek (WAPCEPC – World Association for Person-Centred and Experiential Psychotherapy and Counselling), valamint a Személyközpontú Egyesületek Európai Hálózatának (NEAPCEPC – Network of the European Associations for Person-Centred and Experiential Psychotherapy and Counselling).
Képzésünk a hazai ráépített pszichoterápiás szakvizsga rendszer része, az Egyesület a személyközpontú pszichoterápiás módszerspecifikus képzés egyetlen hazai képzőhelye. Tanítványaink száma évről-évre nő, jelenleg 10 kiképző csoportunk működik párhuzamosan. Egyéni önismereti, szupervíziós céllal is egyre több kolléga keres minket. A Képzési Rendünk 2020-ban frissült, az új, 2022-ben elfogadott Alapszabályunk pedig naprakész jogi hátteret biztosít az Egyesület szabályos működéséhez.
http://www.szemelykozpontu.hu

Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület (VIKOTE)

1981-ben a Magyar Pszichiátriai Társaság Pszichoterápiás Szekció keretén belül, megalakult Dr. Tringer László vezetésével a Viselkedésterápiás Munkacsoport, ami később Viselkedés- és Kognitív Terápiás Munkacsoportra változtatta a nevét. A 70-es és a 80-as években Tringer László bevezette és a munkacsoport segítségével elterjesztette Magyarországon a kognitív és viselkedésterápiát (CBT). A Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület, közismert nevén VIKOTE 1989-ben alakult meg és 1992. óta tagja az EABCT (European Association of Behavior and Cognitive Therapies) európai CBT egyesületek szövetségének. A VIKOTE 2017-ben új néven – Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület – tagja lett a Nemzetközi Sématerápiás Egyesületnek (ISST).
A viselkedésterápia (VT) olyan módszerek együttese, amelyek az egyén és környezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarok megszüntetését célozzák, törekszenek arra, hogy az egyén képes legyen uralni a saját viselkedését és annak következményeit, illetve a terápiás célok érdekében befolyásolják az egyén környezetét. A VT célja a maladaptív viselkedésformák kedvező irányú befolyásolása, valamint a hiányzó, de szükséges magatartásformák kialakítása a tanuláselmélet törvényszerűségei alapján. A VT módszere szigorúan tudományosan ellenőrizhető tényeken alapul, a klasszikus és operáns kondicionálás, valamint a modelltanulás szabályaira épül.
A kognitív terápia (KT) Aron T. Beck elméleti modelljén alapul, mely szerint a pszichológiai zavarokban közös a diszfunkcionális gondolkodás, ami a beteg érzelmeit, hangulatát és magatartását is befolyásolja. A KT célja a beteg alapvető – önmagára, a jövőjére és a külvilágra vonatkozó – korai maladaptív sémáinak, diszfunkcionális hiedelmeinek és inadaptív magatartásformáinak megszüntetése. és adaptívabb kognitív struktúra és viselkedésformák kialakítása. A gondolkodás módosulása és a külső és belső ingerek realisztikus értékelése az érzelmek, hangulat és viselkedés tartós kedvező irányú változásával jár. A kognitív terápia elsődlegesen egyéni, de csoportos formában is végezhető pszichoterápiás módszer, meghatározott időkeretben, aktív strukturált terápiás ülések formájában folyik, előre kialakított terápiás terv alapján. A terápiához tartozik a két ülés közötti otthoni gyakorlás, az un. házi feladatok elvégzése.
A sématerápia (ST) a kognitív terápiák második hullámához tartozik, Jeffrey E. Young dolgozta ki, és ezzel egy új, integratív pszichoterápiát teremtett. A sématerápia kognitív viselkedésterápiás, kötődési, gestalt, tárgykapcsolati, konstruktivista és pszichoanalitikus iskolák elemeit foglalja egybe egy terápiás modellbe. A hagyományos kognitív viselkedésterápiát azzal egészítette ki, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a pszichológiai problémák gyermek- és serdülőkori eredetének feltárására, élmény alapú technikákra, a terapeuta-páciens kapcsolatra és a maladaptív megküzdési stílusokra. Young a krónikus, kiterjedt lelki problémákat a korai maladaptív sémák jelenlétével magyarázza. Definíciója szerint a korai maladaptív sémák pervazív motívumok vagy mintázatok, melyek emlékekből, érzelmekből, kogníciókból és testi érzésekből állnak, az egyénre magára és másokkal való kapcsolataira vonatkoznak. A ST-ban a terapeuta segít a páciensnek, megérteni és rendszerbe foglalni a maladaptív sémák okozta visszatérő érzelmi, gondolati és hangulati tüneteket tartalmazó magatartási mintázatokat és kognitív, affektív, viselkedéses és interperszonális technikákat alkalmazva, a változás érdekében. A terápia célja, hogy az Egészséges Felnőtt énrész dominánssá váljon a páciens mindennapi életében.
1987-től Egyesületünk a pszichoterapeuta szakképzés egyik központja. A VIKOTE a CBT és sématerápia elméleti és gyakorlati képzéseinek a hazai akkreditációja mellett rendelkezik az EABCT és az ISST nemzetközi akkreditációjával. A pszichoterápiás képzés és oktatás több szintű és modul rendszerű. Az orvosok és pszichológusok pszichoterapeuta szakvizsgájához – akkreditált képzőhelyen – szükséges propedeutikai, klinikai és módszerspecifikus fázisok oktatása mellett, évenként indítunk CBT terapeuta és konzultáns képzést, sématerapeuta és konzultáns képzést, csoportos sajátélményű CBT önismereti képzést és online továbbképzést a CBT alkalmazása gyermek- és serdülőkorban témában.
Egyesületünk rendszeresen szervez kongresszusokat, workshopokat, megjelentet szakkönyveket, ismeretterjesztő kiadványokat, részt vesz tudományos kutatási projektekben. 2017-ben több éves tervezés és előkészítő munkát követően létrehoztuk a Kognitív és Sématerápiás Központot, annak érdekében, hogy a felhalmozott tudást és tapasztalatot nemcsak az oktatásban, hanem, a gyógyításban is használjuk a betegek érdekében. Ezzel segítjük, hogy könnyebben elérhető legyen a viselkedés és kognitív pszichoterápia és sématerápia a rászorulók számára. A Központ ad helyet az Egyesület felsorolt képzési és egyéb tevékenységeinek megvalósítására is. Bővebb információ elérhető weboldalunkon, a következő címen:
https://vikote.hu